Cégértékelés és vállalatértékelés. Értse meg, mennyit ér a cége.

Vállalatértékelés érthető pénzügyi alapokon

Mennyit ér a cégem? A válasz a pénztermelésből és a kockázatokból indul.

A cégértékelés nem egyszerűen egy év eredményének megszorzása. A vállalkozás jövőbeli teljesítményét, átadhatóságát, finanszírozását és működési kockázatait kell összekapcsolni. Ugyanaz az árbevétel eltérő értéket takarhat két cégnél, ha más a vevőmegtartás, a beruházási igény vagy a tulajdonos személyes szerepe.

Az Intrinsic vállalatértékelése pénzügyi döntést támogat: eladás, cégvásárlás, tulajdonosi kivásárlás, befektető bevonása vagy fejlesztési irány kijelölése előtt. A vizsgálat eredménye indokolt értéksáv, az azt meghatározó feltételezések és a következő döntéshez szükséges következtetések. Speciális hatósági, peres vagy számviteli felhasználásnál külön ellenőrizni kell az elvárt szakértői jogosultságot és a dokumentum formai követelményeit.

Értékelési módszerek · Számítási példa · Adatigény és díjazás

Milyen cégértékelési módszerek használhatók?

EBITDA-alapú és összehasonlító értékelés

A fenntartható EBITDA és egy megfelelően alátámasztott EV/EBITDA-szorzó a működés vállalatértékére adhat támpontot. Az EBITDA kiindulópontja az üzemi eredmény és az értékcsökkenés; a rendkívüli vagy nem piaci tételeket külön meg kell vizsgálni. A tulajdonos piaci díjazását, a kapcsolt ügyleteket és a visszatérő költségeket nem lehet kényelmi alapon kivenni az eredményből.

Az összehasonlításhoz azonos értékkategória, hasonló időszak és ténylegesen összevethető vállalkozás szükséges. Egy tőzsdei vállalat szorzója vagy egy hirdetés irányára önmagában nem igazolja egy magyar kkv értékét. A szorzó kiválasztásáról és az eltérésekről a cégértékelési módszereket bemutató cikkben olvashat.

DCF: a várható szabad pénzáramok jelenértéke

A DCF-módszer azt vizsgálja, hogy a működés milyen szabad pénzáramot termelhet a jövőben. A tervből levonjuk a működés fenntartásához és növekedéséhez szükséges beruházási és forgótőkeigényt, majd a pénzáramokat a kockázatuknak megfelelő hozamelvárással diszkontáljuk. A vállalatnak és a tulajdonosoknak jutó pénzáramokhoz eltérő diszkontráta tartozik: a két megközelítés nem keverhető.

Az eredményt különösen a maradványérték, a hosszú távú növekedés és a diszkontráta befolyásolhatja. Érzékenységvizsgálat nélkül egy precíznek látszó végösszeg félrevezető lehet. A DCF feltételezéseiről szóló elemzés megmutatja, hol érdemes a tervet megkérdőjelezni.

Eszközalapú megközelítés

Eszközigényes vállalkozásnál vagy korlátozott folytathatóságnál az eszközök és kötelezettségek korrigált értéke is fontos kontroll. A könyv szerinti saját tőke nem automatikusan piaci cégérték. Az ingatlanok, készletek, követelések és kötelezettségek minőségét külön kell értelmezni; szükség esetén megfelelő szakterületi értékelést kell bevonni.

Vállalatérték és tulajdonosi érték: szemléltető számítás

Tegyük fel, hogy egy vállalkozás normalizált éves EBITDA-ja 60 millió forint. Kizárólag a példa kedvéért 4-szeres EV/EBITDA-szorzót feltételezünk: a működés vállalatértéke így 240 millió forint. Ez a szorzó nem magyar piaci ajánlás és nem tranzakciós adat.

A példa a társaság egészére vonatkozik, más korrekciót nem feltételez, és nem tartalmazza az eladó adóit vagy tranzakciós költségeit. A működéshez szükséges pénzt nem szabad automatikusan többletpénzként hozzáadni; az adósságszerű tételek és a forgótőke besorolását egyeztetni kell. Ugyanazt a kötelezettséget két helyen levonni kettős számítás lenne.

Az érték és a vételár közötti híd azért fontos, mert a halasztás, az eredményhez kötött kifizetés és a szerződéses kockázatok is módosítják az ajánlat tényleges tartalmát. Saját feltételezésekkel a cégérték-kalkulátorban is vizsgálhatja az összefüggéseket. A kalkulátor szemléltető eszköz, nem személyre szabott értékbecslés.

Mitől nőhet vagy csökkenhet a vállalkozás értéke?

A megismételhető eredmény és a stabil pénzáram mellett az ügyfélmegtartás, a szerződések tartóssága, a vezetői csapat és az átadható működés is számít. Egyetlen vevőtől vagy az alapító napi jelenlététől függő üzlet kockázatát nem oldja meg egy magas növekedési terv. A rossz készletminőség, a lejárt követelések és az elhalasztott beruházások későbbi pénzigényt rejthetnek.

Az értékelés ezért fejlesztési sorrendet is adhat: melyik intézkedés javítja a pénztermelést, melyik teszi igazolhatóbbá az eredményt, és melyik csökkenti a vevő által átvállalandó kockázatot? A cégérték-növelési támogatás ezt fordítja gyakorlati feladatokra.

Az értékelés menete, adatigénye és díja

Először az értékelés célját, időpontját, tárgyát és a vizsgált részesedéshez kapcsolódó jogokat tisztázzuk. Ezt adatkérés és vezetői interjú követi, majd az eredmény normalizálása, a megfelelő módszerek alkalmazása és az eltérések értelmezése. Az eredménybemutatáson az értéksáv mellett a korlátokat és a döntési következményeket is átbeszéljük.

Kiindulásként 3–5 év beszámolója, aktuális főkönyvi és vezetői adatok, hitel- és lízingállomány, valamint az üzleti terv lehet szükséges. A cégcsoport, a több üzletág, a rendezetlen adatok vagy egy összetett előrejelzés növeli a munkát. A díj ezekből és a kért dokumentáció mélységéből következik; érdemi feladatmeghatározás nélkül nem adható összehasonlítható ajánlat.

Az értékelés menete és ajánlatkérési szempontjai segítik az előkészítést. Nem kell előre minden adatot összegyűjtenie: az első egyeztetésen tisztázható, mi a megfelelő kezdőpont.

Konzultációt kérek